Szia, Zsu =)

Nem győzök álmélkodni rajtad! Még emlékszem azokra az írásaidra, amiket először olvastam tőled: mondanivalóban mind nagyszerű volt, már akkor is, de megfogalmazásban ez a csúcs! Már a legutóbbi versenyünkön is nagyon tetszett, amit beküldtél, és a mostani irományod megfogalmazása is ugyanolyan jó. Gratulálok! J

De a dicséretek után most egy kicsit másszunk bele azokba a dolgokba is, amik viszont nem tetszettek.

Először a dátumot szeretném megemlíteni: engem zavart, hogy odaírtad a cím alá, szerintem sokkal jobb lett volna, ha inkább a novella végére írod, de hát ízlések és pofonok. Ez persze nem hiba, nem ront az írásod értékén, csak egy kis megjegyzés, remélem, nem bántalak meg ezzel.

Egy másik dolog, ami szintén zavart: a tördelés. Igazából ebben Via a nagy szakértő, nála mindig látni, hogy ezt is leírja a kritikákban. Bevallom őszintén, én ezzel olyan nagyon nem szoktam törődni, de itt még nekem is feltűntek a dupla enterek. Véleményem szerint felesleges ekkora helyet kihagyni két bekezdés között, de ha az átlagosnál mégis nagyobb helyet szeretnél hagyni közöttük, állítsd be térközzel.

Na de menjünk tovább, volt egy ilyen mondatod:
„Csak arra tudok gondolni, hogy olyan jó lenne itt maradni, és megvárni, míg elvonul a vihar, hogy vele együtt én is kimúljak.”

Ami itt szúrja a szememet, az az utolsó szó. Ez „elmúlni” kifejezés szerintem sokkal ideillőbb lenne, kimúlni inkább az állatok szoktak, én legalábbis velük kapcsolatban alkalmaznám ezt a szót.

 Ugyancsak hasonlatos problémám akadt ezzel a mondatoddal is:
„Hisz te is látod odafentről, mit okoznak velem! Te is látod, hogy tönkretesznek!„

Nekem itt jobban tetszene a „mit tesznek velem” vagy a „milyen fájdalmat okoznak nekem” kifejezések egyike. A „mit okoznak velem”- ha szabad így mondanom -, sántít egy kicsit, mintha nem illene össze így ez a három szó.

Ezenkívül szóismétlésekre tudom még felhívni a figyelmedet, persze, voltak helyek, ahol nem számítanak hibának, csak nyomatékosításnak, mint például a „Hallasz engem? Hallod a hangom?...” kezdetű bekezdésben. Itt ezektől sokkal jobban lehetett érzékelni a lányban tomboló érzelmeket.

Érzelmileg csodás volt az összhatás, csak ismételni tudom magamat: eszméletlenül tetszett!

Még egy dolog az eszembe jutott: az első két bekezdésben múlt időt használsz, aztán pedig átváltasz jelen időre. Legközelebb – hacsak nem keretes szerkezetről van szó, próbáld meg egy időben végigvezetni a cselekményt.

Köszönöm a türelmedet J

Charlie

Ui.: Most így eszembe jutott még valami: az egyik helyen azt írtad: meghalljak, de ott a meghaljak lett volna jó helyesírásilag J Dupla l-lel hallasz, azaz érzékelsz a füleddel, egy l-lel pedig „örök álomba merülsz”. J Bár szerintem ez csak egy véletlen elírás volt. =)

Ja, és a pontozás (erről mindig elfeledkezem, csak akkor szokott eszembe jutni, amikor már feltöltöm a kritikát)

Alapötlet: 2 – Az igazság az, hogy sok hasonló történettel találkozni, nem volt újszerű a téma.

Helyesírás: 3

Megfogalmazás: 3 – Bár az egész novella nagyon szépen összeáll, és tényleg nagyon szépen írtad le, a fent említettek miatt levonom az egy pontot.

Minőség: 3

Érzelmek: 4* - telitalálat!

Összesen tizenöt pontot adok erre az írásodra :)

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2010.11.27. 08:20 Charlie Hát, Zsuzsim, nekem öröm, hogy segíthettem Neked! Még küld sok hasonló, remek írást Nekünk! Efféléket tényleg szívesen olvasunk ;-)

2010.11.26. 19:55 Zsu Szia! Köszönöm szépen a kritikát. =) Nagyon sokat segítettél ezzel, igyekszem odafigyelni az efféle hibákra. :) Puszi: Zsu