Ez az a novella, amir azt mondom, hogy durva. Nem azért mert rossz lenne – ellenkezőleg, nagyon is tetszett! A témaválasztás viszont nagyon merész, ha szabad így kifejeznem magam. Az öngyilkosság egy nehéz témakör, pláne egy versenynél, és óvatosan kell bánni vele. Sokan elsietik, kifelejtik belőle az érzelemábrázolást, vagy épp már annyit tesznek bele, ami groteszkké teszi az egészet, és a megfogalmazásra is oda kell figyelni, pláne ha az egész alkotásod e köré összpontosul. Amit viszont most elénk tártál épp olyan volt, amilyennek lennie kellett.
Tulajdonképpen nem szeretem a tömény leírásokat, szeretem, ha az írásokban van párbeszéd, ami megtöri a monotonságot, de ide egyáltalán nem kellettek. Így volt jó az egész: csupa leírással. Átérezhető volt, és számomra annyi érzelmet közvetített amennyi csak beleférhetett.
Gratulálok, nagyon szépen fogalmazol és nagyszerű lett a novellád.
10/9
Charlie
Nagyszerű novella! Az érzelmek a lehető legjobban vannak ábrázolva, az egészet átjárja a fájdalom. Tökéletesen megválogatott szavakkal fejezted ki ezt az érzést. Tetszett, hogy egy természeti jelenséggel kezdted, aztán - mintha egy film lenne - belátást nyertek a szobába is, ahol mindez történt.
Most eszembe jutott az egyik irodalom óra, mikor a novelláról beszéltünk. Egy szálon futó, kevés szereplős cselekmény, amibe a helyszínek nem válják egymást. Ez pontosan megfelel a leírásnak. =)
Pontszámod: 10/9
Noi
Fantasztikus novella, fogadd őszinte elismerésem!
Nehéz, és átlagos témát választottál, mégis olyan különlegesen írtad le, hogy a szám is tátva maradt. Olyannyira, hogy az érzelemábrázolásra, ha lehetne 2+1 pontot adnék, hiszen hihetetlen, amit a szavaiddal elértél. Gratulálok hozzá!
Mégis van pár – igen apró - hibád, amit megemlítenék. Bevallom, nekem is csak második olvasásra tűntek fel.
Az első, hogy a cím után három pont helyett négyet ütöttél le, így egyet törölni kéne belőlük. Ez egészen kis semmiség, és ha már a címet említettem, akkor azt is elmondom, hogy imádom, hiszen nagyszerűen kifejezi azt, amit utána egy egész novellán keresztül boncolgatni fogsz.
Illetve volt még volt pár vessző hibád is.
Sajnos a mű rövid lett, de ennek ellenére mégis teljes. Nem kell ide semmi más, az egész így tökéletes, kerek. Nem vontam le a verseny folyamán pontot senkitől, aki kevesebb, mint 2 oldal terjedelmű pályamunkával nevezett, de sajnos a helyesírásodon - a vesszőkön, pontokon stb. - még egy picit csiszolnod kéne. Annak ellenére, hogy csak 9 pontot kapsz tőlem, vedd úgy, hogy megkaptad mind a tízet…
Te jó ég…- ez volt az első mondatom miután elolvastalak. Na nem azért mert sokkot kaptam, hanem mert sírtam az alkotás végén. Csodálatos… komolyan mondom, kevés ennél jobb szóval lehetne illetni. Bevallom- versenyünkön a te műved volt az egyik, amit nagyon a szívembe zártam. Köszönöm az élményt!
Most viszont jöjjön a már tőlem megszokott pozitív-negatív kritika.
Ami pozitívum:
- Érzelemábrázolás… elképesztő, magával ragadó. Szinte leestem a székemről mikor olvastam. Pontos momentumok, megfelelő tálalás, kellő átérzés…
- Bátor témaválasztás… az öngyilkosság pszichológiailag egy nehezen levezethető téma. Neked sikerült…
- Leírások. Precíz, elképzelhető helységet hoztál létre, amit nem nehéz fejben megeleveníteni.
- Az olvasó azonosulni tud a főszereplő lelkivilágával.
- Titokzatos. Az olvasó saját lélektani okot tud képzelni az öngyilkosság hátterében, így mindenkinél „személyre szabott” lesz a mű.
És amin csiszolnod kell:
- Itt is felfedezhető a darabos szöveg képe. A mondatok között néhányszor hiányzik az összeköttetés, túl gyorsan vége szakad egy jelenetnek, és hirtelen a váltás.
„Az első hópelyhek szállingóztak lefelé, minden békés volt, meghitt és csendes. A kandallóban ropogott a fa ahogy a lángok nyaldosták és szép lassan bekebelezték. Finom meleg terjengett a szobában, a félhomály csak még csodálatosabbá varázsolta a kis helyiséget.”
Nézzük most másképpen:
„Az első hópelyhek szállingóztak lefelé, minden olyan békés volt, meghitt, csendes… a kandallóban ropogott a fa, melyet lángok nyaldostak. Szép lassan bekebelezték, mire finom meleg kezdett terjengeni a szobában, s a félhomály csak még csodálatosabbá varázsolta a kis helyiséget.”
A szöveg gördülékenyebbé vált, az olvasás pedig összefüggővé. Pedig nem sok mindent csináltam,a te alap verzióddal.
- Formailag az a négy pont, tényleg nem kéne a szövegedbe.
- Alig használsz vesszőt! Nagyon nehezíti az olvasást ez-mert a szemünk előtt folyik össze a szöveg, ami igen kellemetlen.
Mindezt leszámítva, a műved ígyis, úgyis remek… hatalmas tehetséged van, amit nagyon becsülj meg, és mindenképpen kamatoztass… vétek lenne parlagon hagyni…
Pontszámod: 10/9
Üdvözlettel: Lena Taylor
Kezdetnek leszögezném, hogy a novellád gyönyörű. Gratulálok hozzá!
Érzelemmegjelenítésben, megfogalmazásában első osztályú, minden sora hordoz magában valami szépet és valami mélyet. A kifejezőkészséged nagyon fejlett, és ezzel a képességgel tudsz is élni. Nagyon szép munka.
Viszont volt – szám szerint három – hibád, amit hangsúlyoznék:
Az első, ami azonnal feltűnt: a terjedelem. Mivel kevesebb, mint két oldal, így a minőségből le kell vonnom egy pontot. Sajnálom – de tény, hogy tovább is olvastam volna.
A második nem egy főbenjáró bűn, de fontos a megemlítése:
„hópelyhez” – Azt hiszem, a „z” helyett „k”-t akartál írni.
„Márvány szerű” – Ez pedig egy szó.
„… –akár egy lassított felvételben- …” – A gondolatjelek használata helytelen. Így lenne helyesen: „… – akár egy lassított felvételben – …” A gondolatjel előtt és után is kell egy-egy szóköz, kivéve, ha párbeszédet kezdünk.
„hangosan tűnő” – Szerintem az ott „hangosnak”, vagy valami hasonló szeretne lenni, mert így értelmét vesztette a kifejezés. =)
És a harmadik a vesszőhibák sokasága. Bejelöltem, hogy hová kellett volna vessző az összes helyen, ahol találtam:
„a fa, ahogy…”
„egyre erősebbek lettek, ahogy”
„pár órával ezelőtt, amikor…”
„az asztalról, amely…”
„addig nyomta hozzá, míg…”
„sírni kezdett, zokogott úgy, ahogy…”
„a csuklóján volt, amikor”
„az emlékei, amiket…”
Jó, persze, ez nem olyan sok, de mivel a szöveged elég rövid, így ez máris másképpen mutat. És ha megfigyeled, akkor mindig ugyanolyan szófajú szavak elöl hagytad le a vesszőt. Ezek elé a vonatkozó névmások elé mindig ki kell tenni a vesszőt, mert másik tagmondatot kezünk velük. A magyar már csak ilyen, tele van vesszőkkel… ;)
A Word-nek jó szokása, hogy a vesszőhibákat aláhúzza, és ezek a tanácsok kilencven százalékban megbízhatóak – néha előfordul, hogy marhaságot húz alá, de egyébként hasznos, ha ép ésszel gondolkodva hiszünk neki. Annak a pár kivételnek az alkalmával meg jobb figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy úgyis nekünk van igazunk. =)
További sikereket kívánok Neked az íráshoz, mert nagyon jó vagy benne!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés