Nemrég végeztem ki a Vámpír naplókat, a novellád kezdete egyből azt juttatta eszembe: az is egy naplórészlettel kezdődik. És már itt bele is kötök egy aprócska hibába, a dátumba: "2010. február 22. hétfő" helyett a "2010. február 22., hétfő" formátum a helyes megoldás.
Figyelj oda a párbeszédeidre is:
- Nem lesz semmi gond. – simított végig a hajamon. Ő egy olyan ember, akinek tettei és a tekintete többet árul el, mint ajkai.
Így lenne helyes:
-Nem lesz semmi gond (nincs pont) – simított végig…
Többnyire múlt időben fogalmazol, de gyakran átváltasz jelenbe, figyelj oda hogy csak az egyik igeidőt használd! Talán nem tűnik fontosnak, de igen is az. J Egy másik jó tanács: irodalmi szövegben (pályázatokon és versenyeken is) írd ki a számokat betűvel, igaz, hogy nyelvtanilag helyes, de jobb ha az ilyen mezei versenyeken már emgtanulod, hogy számít a forma és a külalak is.
Az egyik mondatod furcsán csengett a számomra: „És volt bármi igaz is?” A helyedben ezt átfogalmaznám, de előfordulhat, hogy csak nekem volt kissé fura, amikor olvastam. Hmm, erről eszembe jutott még a naplós rész utáni mondataid egyike: a „végtag”-os mondat. Szerintem az oda nem illik bele, kissé komikus hatást gyakorolt rám, ahogy ott láttam, de nem vészes hiba, ha lehet ezt annak nevezni.
Pontszámod: 10/7
Charlie
A cím nagyon tetszett, szépen magába zár mindent, amit kell: rejtélyes és felkelti az érdeklődést.
A története is jól ki van találva: egy lány, aki álmodik és nem tud szabadulni onnan. Azonban a megfogalmazás nem tökéletes. Eléggé zavaros, és ugrál össze-vissza.
Figyelj arra, hogy a mondat értelmes legyen! Az elején, a napló bejegyzésnél van egy rész, ami számomra nem értelmes. Tudom, mit akartál írni - de miért nem úgy írtad? Néhány betűn múlik sokszor minden.
Néhány tájleírás, szobaleírás beleillett volna a szövegbe; például mikor a főszereplő 'felébredt' a kórházban.
És van még egy hatalmas hiba(lehet, hogy csak az én szemembe ilyen nagy..): a halmozott írásjelek. Elég egy felkiáltó jel, és megértik az olvasók, hogy mi a helyzet.
Pontszámod: 10/7
Noi
Nagyszerű művet küldtél be nekünk, köszönjük az élményt!
Először is el kell mondanom, hogy volt egy rész a novelládban, ami nagyon sokat jelentett nekem, mert nagyon nagy igazságot mondasz ki vele: „…és a tekintete többet árul el, mint ajkai. A szavaknak nem volt jelentőségük, hisz lehet, hogy a fejedben úgy érzed, hogy nagy dolgokat lehet tenni velük, hogy óriási jelentéssel bírnak, de amint kimondod, jelentéktelenné válnak.”
Az alapötlet nagyon tetszik, elgondolkodtat, és egyben meg is rémít.
Sajnos nálad is meg kell említenem a párbeszédek rossz helyesírását, amelynek utána kéne nézned. Illetve a naplóbejegyzésnél is hibás a dátum, ahogy már Linnie említette.
Nagyon tetszett a kórházról felállított ellentétes képed. Tökéletesen tükrözi, hogy éppúgy lehet a gyógyulás és az új élet, mint a halál színhelye is. Nekem ez, ebben az esetben többet mondott bármilyen leírásnál. „Valaki elvesztett egy számára fontos embert, és valaki visszakapta.”
„Úgy éreztem, hogy elvesztem az álomvilágban. Valahol a tündérmesék és a csúf igazság közti országban…” – ezt a bekezdésed nagyon szerettem, az egyik leggyönyörűbb, amit tőled olvastam.
Nekem nagyon tetszett a befejezés, nagyon sok megválaszolatlan kérdést hagy az olvasóban, amin utólag lehet rágódni. Viszont nekem az a rengeteg felkiáltójel zavarta a szemem az „Életemet követelem!!!!!!!” résznél. Egy felkiáltójel is bőven elég a nyomatékosításhoz, hiszen az egész résznek megvolt a maga kétségbeesett - és ebből eredően pörgős - stílusa.
Először én is le szerettem volna vonni egy pontot a megfogalmazásból a váltások miatt, de végül arra jutottam, hogy ezek a tökéletlenre sikerült ugrások adják meg a novella hangulatát. Tökéletesen tükrözik azt, hogy a főszereplő sem tudja, hogy mi a valóság, csak ugrál egyik világból a másikba, mindenféle ok nélkül.
Eleninte úgy osztályoztam, hogy levontam egy pontot, ha valaki műve nem haladta meg a megadott két oldalas kötelező terjedelmet. A végén mégis váltottam - és átpontoztam az összes pályamunkát -, de úgy érzem, hogy tanulságos, amit akkor írtam, amikor még vonogattam le ezért a pontokat, így megmutatom:
"A minőségből levonhatnék egy pontot a novella rövid terjedelme miatt, hiszen Times New Roman betűtípussal és 12-es betűmérettel nem éri el a két oldalt, de te kreatívan megoldottad azzal, hogy átállítottad ezeket. Ámbár tudom, hogy őrültség, és talán igazságtalan is, de én ezt így érzem jelenleg helyesnek, és megkapod mind a két pontot, mert voltál annyira szemfüles – na meg persze bátor is -, és kiszúrtad, hogy nem volt megadva, hogy milyen formai követelményeknek kell megfelelnie a műnek, csak annyit mondtunk, hogy legyen több két oldalnál, így Te ezt küldted be.
Ennek a kreativitásodnak köszönheted, hogy megkaptad tőlem mind a két pontot a minőségre. Elvégre is ez egy író verseny, és egy írónak kreatívnak kell lennie, Te pedig ezzel a húzásoddal bebizonyítottad, hogy az vagy. Megérdemled, hogy meghagyom neked azt az egy pontot.
Erről az esetről a nappalink falán függő díszes papírlap jut eszembe, amelyen a Dalai Láma instrukciói olvashatóak pontokba szedve. Az egyik így szól: „Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket!”
Szeretném a történeted címével kezdeni a kritikámat: Álomba zárva. Engem már ez megfogott, és egyszer-egyszer elgondolkodtam rajta, hogy vajon mi lehet a cím mögött. Mire a végére értem, rájöttem, hogy egy teljesen odaillő történet. A főszereplő ugyanis tényleg az álmai között rekedt, a szó szoros értelmében. Nagyon találó cím, sokat mond, de mégis titkolózik. Az ilyen címeket szeretem én!
A legelején nekem is a Vampire diaries jutott eszembe. Tetszett, ahogy leírtad benne a kétely érzetét és a lázálmokat. Ezzel az utóbbival egy olyan témát raktál elém, amiről még nem olvastam, úgyhogy a sablonokat is ügyesen kikerülted és – számomra legalábbis – újat alkottál. =)
A megfogalmazásod jó, nagyon sokat fejlődött. Érzelemábrázolás címszó alatt az előbb is említett kétségeket és az elveszettséget tudnám felhozni, ami igencsak hatásos lett, szépen sikerült.
A hibák, amiket találtam:
1. Daniel-é – ez egyszerűen csak Danielé. Csak akkor kell kötőjellel kapcsolni a külföldi nevekhez a ragot, ha úgynevezett néma hangzó van a név végén. Pl: Jessie-nek. Ez esetben az utolsó e-betűt nem ejtjük, de mivel az írásban meg kell jelennie, így kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat. Minden más esetben a kötőjelet hanyagolni kell.
2. legfőbbképp – lehet, hogy ez csak az én fülemben cseng borzalmasan és darabosan, de a word nem húzta alá, ahogy a helytelen szavakat szokta. Helyesen legfőképp, vagy legfőképpen lenne.
3. „Az életemet követelem!!!!!!!”
Halmozott írásjelek. Nem is mutat túl szépen, és az egész addigi hangulatot, amit addig felépítettél a porba taszítottad vele. Komolytalanná tette a hangvételt, hisztérikussá vált az egész, mintha egy tizenkét éves követelne zárat az ajtójára, mert „ő már felnőtt”. Remélem, érted, mire akarok kilyukadni. A továbbiakban hanyagold ezt, mert bizony itt sem lett volna szükség rá.
És pár idézet, ami tetszett:
„Ő egy olyan ember, akinek tettei és a tekintete többet árul el, mint ajkai.”
„- Dr. Walz vagyok. Hogy érzi magát? – húzott ki a merengés Földjéről, miközben csuklóm szabadította fel.”
„Úgy éreztem, hogy elvesztem az álomvilágban. Valahol a tündérmesék és a csúf igazság közti országban. Egy olyan világban maradtam, ahol vannak csodák, ahol nem az számít, hogy honnan jöttél, hanem hogy most hol vagy, ahol léteznek a tündérek, boszorkányok és sárkányok. Ahol a királyfinak meg kell mentenie a hercegnőt és utána boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Ahol a szivárvány végén ott van a kincs, amit egy manó őriz, és csak akkor lehet a tiéd, ha őszintén, tiszta szívből válaszolsz a kérdésére.”
Alapötlet: 2
Helyesírás: 1 – a feljebb említtettek miatt.
Megfogalmazás: 1 – !!!!!!! Szokj le róla!!!!!!!
Érzelmek megjelenítése: 2
Minőség: 1 – a terjedelem nem haladja meg a két oldalt.
Összesen: 10/7
Via
Jess- Álomba zárva
Alapvetően nagyon tetszett ez a novella, és szívesen olvastam végig. Szép megfogalmazás, érdekes történet, és remek érzelem ábrázolás. Nagy hibákat ezek után azt hiszem, nem is tudok kiemelni. De ahogy már megszoktad (megszokhattátok), szeretem kettéválasztani az értékelést, hogy átláthatóbbá tegyem, mit is gondolok.
Novellád erősségei:
- Alaptörténet. Kreatív módon tálaltad, amit nagyon köszönök.
- A címed, teljesen „levett” a lábamról. Annyira ideillő, annyira pontos, egyszóval tökéletes. Magába foglalja a műved értelmét.
- Mély érzelemábrázolás.
- Kellemes megfogalmazási stílus, gyönyörű hasonlatok.
Novellád kevésbé előnyös tulajdonságai:
- Egyet kell értsek Viával, a felkiáltó jelekkel kapcsolatban. Nagyon zavaróak voltak a végén, és gyerekessé tették a történetet. Hisztérikussá vált a főszereplő, és egy kicsit ezáltal ellenszenvessé is.
- Néha úgy éreztem, bizonyos részeket összekaptál. A mondatokra vonatkozóan… elkezdtél valamit, és a végére teljesen más jött ki. Ez nagy hiba- a szöveg értelmét veszti az effajta „köntörfalazásban”
- Kevés leírás volt, ezáltal nehéz volt elképzelni hol vagyunk, pontosan mi történik. Szintén nagy hiba-kizártad az olvasót a művedből. Ha nem tudom magam odaképzelni, az már nem lehet a kedvenc alkotásom.
Továbbra is azt tudom mondani, hogy szép volt, de bizony akad még egypár hiba amit a későbbiekben ki kell küszöbölnöd. Sok sikert, kitartást, erőt kívánok ehhez.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés